szeretlek.. csak egy szó, ami néha tonnákat nyom..♥

'Ez bonyolult, igen. Néha hiányzol, nem bírom, ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek. Megijedek tőled, pedig nem bántasz.Pedig a világon mindennél jobban imádom a bolond mosolyod, a szemed, a szád, a tested, a lényed.. Egyszerűen megőrülök érted! Néha futnék veled akármeddig, akárhova, csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó ha itt vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat, s lehet, hogy nem tudom megtenni.Sokszor vagy veled bunkó, és mondok olyanokat, amiket még én sem gondolok komolyan. Néha napján azért haragszom rád, mert annyira fáj a hiányod. A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen szót sem. Csak elsétálok.. Néha utálom, ahogy kinézel. De ezt sem mondom soha.Utálom ha változol, talán amilyenné válsz, majd másnak is megtetszik, félek. A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok, aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de veled és velem nem..'

/felét én írtam bele./  ez már nem szerelem..mindennél több.< 3



mcfö.