egy érzés egy vízcsepp, én meg maga az óceán,
nem vagyok más, csupán fekete porcelán,
hiába vagyok kis csaj, a szavam még nagy,
ez csak egy csepp belőlem, mi hidegen hagy..

getto.

2011. január 25., kedd

Ilyen nincs.: /

Hát izé.Tegnap már nemírtam.nemesettjól.Reggel Nikivel elvoltunk. Gyáá. a"hello" odabaszott.: D meg a kobra üzeni szajkó bélának.: D A máról meg ne is beszéljünk. reggel felkeltem nagy nehezen,anya mondta hogy elvisz...negyedkor elindultunk erre mondja hogy még mmához is bemegyünk.-.-" félkor elindultunk...Még suliba se értem és már szarkedvem volt.:s aztán 1. óán végighülyéskedtek a többiek, énmeg röhögtem rajtunk.Maci meg sírt ... mondtam hogy emiatt nemkell sírni picim.aztán nyelvtanon ritanéni keményvolt...mondjuk igaz, sosincs olyan hogy mindenki kussol.oo"  a többi óra tiszta szarvolt.rajzon robival elvoltunk.:) áhh noémi...wcbe.:) azért ilyenkoris látszik hogy ki az igazi batárom.:/ ♥ A sírósakat nagyon láw.:) néptáncon unalomvolt. Öltözőbe meg jóó.(: Imádás a foreverbe.♥♥ A buszt majdnem  lekéstük de nembaj. na ma csak ennyit majd írok ha lessz valami cool.pápísz.


  • Csak hallgatunk, én itt, te ott, s a percekbe szőtt kis csodák szétfoszlanak, míg szemlesütve rohannak el az éjszakák.
    Messze vagy, a sóhajok közt csókjaink emléke meglapul, de tűnő álmok nem ringatnak, csak vágyak fáradt csendje hull.
    Most hallgatunk, én itt, te ott, s ha némaságunk összeér, majd eltűnődve von szemünkre könnyű fátylat az hideg szél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése